Kell-e jelzőhang generátor az elektromos autókra?

Kell-e jelzőhang generátor az elektromos autókra?
A Magyar Közlekedéspolitikai Egyesület tanulmánya
– 2018 –

Az elektromos hajtású autó gondolata gyakorlatilag egyidős a benzinmotoros autóéval, megvalósítása azonban csak jóval későbbre tehető. Nálunk Magyarországon csak a legutóbbi évtizedben kezdett el igazán elterjedni, bár a mai napig megoszlik a róluk alkotott vélemény. Mivel működésükről és használatukról a mai világban általánosságban már mindenki viszonylag sokat tud, így elsősorban azokon a tévhiteken keresztül kezdjük a bemutatásukat, amiket sokan rosszul ismernek. Az elektromos autók elterjedését napjainkban rengeteg olyan tévhit hátráltatja, amit a témában nem igazán járatos újságírók és laikusok tudatlanságból vagy merő rosszindulatból terjesztenek. Ezeket a téves információkat szeretnénk bevezetésként röviden áttekinteni és tisztázni.

1. tévhit: A villanyautó használhatatlan, amíg nincs országos töltőhálózat

A villanyautó előnye, hogy többségüket otthon, a lakossági hálózatról is lehet tölteni. A napi használat során az embereknek nagyon ritkán kell többet menniük annál, mint amennyit egy töltéssel az autó el tud közlekedni, így az elektromos autók akár egyetlen nyilvános töltő nélkül is jól használhatók.

Mindezek mellett mára már az országban számtalan ponton elérhetőek elektromos töltőállomások is, ráadásul számuk intenzíven növekszik.

Töltőállomások:

Természetesen mindezek mellett nem beszélhetünk elektromos autózásról töltőhálózat és infrastruktúra nélkül. Rohamosan épülnek az elektromos „kutak” is. Elon Musk bejelentése szerint a Tesla gyorstöltő hálózata minden 20 órában bővül 1 kúttal és már nem csak az USA-ban. Az állomások 120 kW teljesítmény leadására alkalmasak, amely 30 perces töltési időtartam alatt majdnem 300 km-re elegendő töltöttséget biztosít a Tesla autóknak.

2. tévhit: A villanyautó nem környezetkímélő, csak máshol szennyez

Ez attól függ, hogy az elhasznált energiát miből állítjuk elő. Az elektromos áram megújuló energiából is fedezhető, ami viszont sokkal környezetkímélőbb, mint a benzin vagy a gázolaj elégetése. Nagyon sok villanyautós telepített otthonába vagy munkahelyére napelemeket vagy szélkereket, így a közlekedésre használt energia egy részét otthon, saját maguk termelik meg.

Az sem mellékes, hogy a szennyezés hol és milyen formában történik. Ha minden autó a városban pöfög, akkor az a városban lakó százezrek vagy milliók egészségét veszélyezteti, míg egy lakott területen kívül telepített erőműnek nincs ilyen mértékű károsító hatása. Ráadásul a kieresztett gázok jobban szűrhetők is mint a sok ezer korszerűtlen vagy netán hamis adatokkal futó járművön. Senkinek sem lehet mindegy, hogy az általa és embertársai által beszívott levegőt hány autó szennyezi közvetlenül.

A villanyautó azért is környezetkímélőbb, mert az elhasznált energiát jóval nagyobb mértékben képes az autó mozgatására felhasználni.

3. tévhit: A villanyautózás a gazdagok sportja, hiszen egy villanyautó kétszer annyiba kerül, mint egy ugyanolyan benzines vagy dízel

Valóban van még egyfajta felára az elektromos autóknak, ami típustól függően elég jelentős is lehet. Cserébe az autó fenntartási költsége jóval alacsonyabb, mint a hagyományos autóké. Az üzemanyag jelentősen olcsóbb, nincs olajcsere, nincsenek olyan problémás alkatrészek, mint sebességváltó, külön generátor, önindító, kettős tömegű lendkerék, turbó, és még sorolhatnánk. Egy elektromos autó éves szervize nagyjából a futómű és a fékrendszer állapotának felméréséből áll, de a fékbetétek cseréje is különösen ritka, nemhogy a féktárcsáké. Mivel fékezésnél nem a fék alkatrészei feszülnek egymásnak, hanem a generátorként energiát visszanyerő motor fékez, így a fékek kopása minimális. Az elektromos autók többségét valószínűleg a gyárilag beszerelt féktárcsával fogják a bontóba leadni. Az üzemeltetésnél jelentkező alacsonyabb költségek hosszútávon bőségesen kompenzálják a magasabb vételárból adódó hátrányokat.

4. tévhit: Az autók használhatatlanok, mert csak 120-130 km-t lehet velük menni

A villanyautó nem való mindenkinek, de az emberek 90%-a a napi forgalomban nem megy 100 km-nél többet, sőt jelentős részük még 40-et sem.

Amennyiben az ember egy nyaralás folyamán a tengerpartra utazik, külföldre stb.: Ezekre a helyekre az ember ritkán megy, sok családban maximum évi 2-3 alkalommal mennek napi 100 km-nél többet. Ezek az utazások több útvonalon már ma is megtehetők villanyautóval, ha az autós kihasználja a villámtöltő infrastruktúrát. Ma persze ez még kissé kényelmetlen, mert sok megállóval viszonylag hosszú az út. De ahogy az elektromos autók és az infrastruktúra fejlődik úgy lesz egyre kényelmesebb ez a közlekedési forma is. Ezek a nehézségek évi néhány alkalommal vállalhatóak. Két autós háztartásokban egy hagyományos autó mellett végképp jó döntés másodiknak villanyautót választani, hiszen a hosszabb utakra is rendelkezésre áll a kényelmes közlekedési eszköz.

5. tévhit: A villanyautó használhatatlan, mert 6-8 óra az akkuk feltöltése

Nem mindegy, hogy éjjel – amikor nem használjuk – vagy amikor a munkahelyen áll akkor mennyi ideig tart a töltés? Nem kell ott állni mellette, tudja a dolgát anélkül is. Egyébként, ha szükséges akkor egy középkategóriás elektromos autót villámtöltéssel 20-30 perc alatt 80%-ra lehet tölteni, ami nagyjából egy 4 tagú család kényelmes pihenője egy hosszabb távú utazás során.

6. tévhit: A villanyautó lassú, gyenge

A villanyautó nem azonos a targoncával. A Tesla Model S egyes típusainak 2,8 mp-es 0-100 km/h-ra gyorsulása is jól mutatja, hogy a villanymotorról sok mindent elmondható csak az nem, hogy gyenge lenne. De nem kell felső kategóriás autóba ülni ahhoz, hogy kivételes gyorsulást élvezhessük, hiszen már egy Nissan LEAF vagy BMW i3 is könnyedén legyorsulja a lámpánál álló hagyományos autók többségét. Végsebesség terén pedig többnyire csak az észszerűség szab határt.

Összefoglalva tehát:

Nem kérdéses tehát, hogy rengeteg előnnyel jár az elektromos autózás.

Hátrányok között sorolható fel az előbbiek szerint jelenleg a drága bekerülési költség, amely azért lássuk be természetes állapot hiszen egy technológiai váltás előtt állunk, amely mindig drága a meglévő infrastruktúrák üzemeltetéséhez képest. Nehéz jól kijönni egy olyan vitából is amikor szkeptikusok azt a kérdést feszegetik nekünk, hogy mennyi utat lehet megtenni egy feltöltéssel és mennyi idő alatt lehet feltölteni az autót bizonyos út megtételéhez. Az autók feltöltésének sebessége ma még sok kívánni valót hagy maga után.

Az elektromos autózás oldalán felsorolható érvek többnyire ésszerű magyarázatok. Egyik fontos érv, hogy a különböző káros anyagok kibocsájtása gyakorlatilag nulla az elektromos autók esetében. Már most több 10 millió feletti lakosú város van a legkülönbözőbb országokban és egy ENSZ felmérés szerint az emberiség folyamatosan és exponenciális mértékben költözik a városokba. 2050-re az emberek 70%-a városokban fog lakni. Ez pedig azt jelenti, hogy a városok kapacitásának legalább annyit kell nőnie az elkövetkező 30-40 évben, mint az ezt megelőző 4000 évben.

Másik szempont lehet, hogy remekül összhangba hozható az elektromos autók töltése a különböző zöld és megújuló energiák termelésével. Mai és folyamatosan fejlődő technikák mellett viszonylag könnyen és gazdaságosan elő lehet állítani villamos energiát (akár környezetkímélő módszerekkel) amelyet autótöltésre is lehet használni. Későbbiekben előny lehet majd az autók villamosenergia-tároló kapacitása és abból megfelelő időben történő visszanyerése, természetesen ehhez még az előállító és átviteli kapacitásoknak sokat kell fejlődniük.

A harmadik és talán az egyik legfontosabb érv, ami vitathatatlan tény, hogy az elektromos autók zajterhelése lényegesen alacsonyabb, mint a robbanó motoros megoldásoké. Míg egy hagyományos autó több mint 65 dB zajjal működik, addig egy elektromos autó ennek kevesebb mint felével jár.

Azonban ami mostanában a leggyakrabban vita tárgyát képezi – az éppen a legutóbbi – az elektromos autók hangjának a kérdése.

Az utóbbi időben rengeteg vita volt akörül, hogy az elektromos autókra szükséges-e valamiféle jelzőhangot szerelni, miután egy kimutatás szerint az utóbbi időben az elektromos autók körében sokkal gyakoribbak voltak a „gázolós” balesetek a benzin, illetve diesel üzemű autókkal szemben.

2019 júliustól már kizárólag hanggenerátorral felszerelt elektromos és hibrid autókat lehet forgalomba helyezni az Európai Unión belül.

A döntés oka az, hogy kutatások szerint 20 mérföldes (32 km/órás) sebesség alatt az elektromos autók annyira halkak, hogy veszélyt jelentenek a gyanútlan gyalogosokra és kerékpárosokra.

A vak embereket támogató brit Guide Dogs for the Blind egyesület 2015-ös kutatása szerint az elektromos és hibrid autók 40 százalékkal gyakrabban gázolnak gyalogost, mint a hagyományos járművek. A Kaliforniai Egyetem 2008-as kutatása is hasonló eredményre jutott. Számításaik szerint a csendes elektromos motorok miatt a gyalogosoknak alig egy másodpercük van elkerülni egy esetleges gázolást.

Hogy nem csak elméleti problémáról van szó, jól bizonyítja az a Japánban korábban nagy felháborodást kiváltó eset, amikor egy tolató elektromos autó halálra gázolt egy gyalogost, ami valószínűleg elkerülhető lett volna, ha a sofőr nem kapcsolja ki az autójába beépített hangkeltő rendszert.

Kis sebességnél szinte semmilyen hangot nem adnak ki az elektromos és hibrid autók.

Kevin Clinton, a brit baleset-megelőzési intézet vezetője szerint 32 km/órás sebesség felett már nincs szükség a mesterséges hangkeltésre, mert ilyenkor a gumik és a menetszél által keltett zaj elegendő ahhoz, hogy az emberek észleljék a közeledő járművet. A hangkeltő eszköz 2019 júliusától lesz kötelező az új járműveknél, míg a korábbi modelleket 2021-ig kell átalakítani.

A gyalogosoknak alig egy másodpercük van reagálni egy elektromos vagy hibrid autóra.

Az Egyesült Államokban is régóta napirenden van a „zajkérdés”, de ott egyelőre haladékot kaptak a gyártók az eredetileg 2019 szeptemberétől kötelező hangkibocsátás alól. A Nemzeti Közlekedésbiztonsági Igazgatóság (NHTSA) könnyítése miatt az első „hangos” elektromos és hibrid modellek 2020-ban kerülnek majd ki az utakra, viszont a hatóság fontolóra veszi, hogy a kibocsátott hang gyártónként és modellenként, sőt akár felszereltségi szintenként különböző lehessen.

Az USA-ban még azon is megy a vita a gyártók és az NHTSA között, hogy milyen sebesség alatt kapcsoljon be a hanggenerátor. A Nissan szerette volna elérni, hogy 20 km/óra sebesség alatt legyen csak kötelező a zajkeltés, ám az NHTSA ragaszkodik az eredeti 30 km/órás határértékhez, ugyanis vizsgálataik szerint ez alatt jelent gondot az elektromos és hibrid autók alacsony menetzaja. Számítások szerint a „hangos” elektromos és hibrid járműve bevezetésével évente 2400-zal csökkenhet az ilyen autók miatt bekövetkező balesetek száma.

Az Egyesült Államokban még nem dőlt el, hogy minden elektromos és hibrid autónak egyforma legyen-e a hangja.

Érdekes kérdés, hogy az elektromos és hibrid autók milyen hangot adjanak ki. Kutatások szerint leginkább az úgynevezett white noise (fehér zaj) lenne optimális, aminél a hang intenzitása több frekvencián is azonos. Ilyen állítólag a csorgó víz hangja is. A fehér zaj legfontosabb előnye, hogy a hangforrás iránya könnyen beazonosítható, ami a közlekedésben különösen fontos szempont.

Van ahol ezt a rendelkezést már korábban is kötelezővé tették, de a legtöbb helyen maga a séma nem lett megszabva, hogy pontosan milyen hangot is kell kiadnia a járműnek, így sok kreatív ötlet is születtet például: van ahol kereplőt szereltek a kerékbe és van ahol a Star Wars filmek elfogó vadászainak hangja szól az autóból, hogy az a gyalogosan közlekedők számára hallható legyen.

Ahogyan már korábban említettük, itthon tehát szabályoznák a hangsugárzás módját, méghozzá nem is akárhogy, az autóknak egy bizonyos fehér zaj nevű hangot kellene kiadniuk magukból, melynek legfontosabb előnye, hogy nagyon jól behatárolható.

Egyesületünk összefoglalásképpen összegyűjtötte a főbb érveket az elektromos autóra való jelzőhang szerelése mellett és ellen.

Mindenekelőtt a legfontosabb érv tehát amellett, hogy az elektromos autókra hangjelző szerkezet kerüljön, hogy észrevehetőbb lesz. A balesetek megelőzése és elkerülése érdekében rendkívül hasznos lenne, a vakok és látássérültek számára nagyobb biztonságot jelentene.

A másik fontos érv, hogy kiszámíthatóbb lenne áltata a közlekedés. A társadalom még nem szokott hozzá teljesen az elektromos autókhoz a közlekedésben, az ember arra számít, hogy hallja a közlekedő autókat, sokszor egy gyalogos is csupán a hallására hagyatkozik.

A jelzőhang felszerelése ellen szól azonban, hogy a zaj mértéke, melyet az elektromos autó kiad körülbelül a fele a robbanó motoros járműveknek, ami a mai nagyvárosokban valójában nagyobb részben számít hasznosnak, mint veszélyesnek.

A nagyvárosokban egyre nagyobb a zajszennyezés. Egyes vélemények szerint Budapest a harmadik legzajosabb város Európában, ahol több millió embert fenyeget a zajártalom. Kutatások erősítik meg a feltételezést miszerint a tartós zajártalom felelős az időskori halláskárosodásért, és 8-10 évvel rövidülő élettartamért. Ennek megoldására például remek megoldás lenne az elektromos járművek gyakoribb használta, ugyanis a zajszennyezés legnagyobb százalékát az autók, illetve egyéb közlekedési eszközök zajkibocsátása teszi ki.

Ahhoz, hogy egy országban a zajvédelem kellő módon megvalósuljon és működjön, mindenképp szabályozásra van szükség. Magyarországon az alkotmányban az áll, hogy mindenkinek joga van az egészséges környezethez. A törvények ehhez elveket rögzítenek és irányt mutatnak, majd a kormány, illetve miniszteri rendeletek a törvényben előírtak végrehajtási utasításait tartalmazzák. Magyarországon törvényi szinten a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (módosítások: 2000. évi XCVII. törvény, 2001. évi LV. törvény, 2004. évi LXXVI. törvény) és a 284/2007 évi Kormány rendelet rendelkezik a környezeti zaj és rezgés elleni általános védelemről. A törvény szerint a védelem kiterjed mindazon mesterségesen keltett energia-kibocsátásokra, amelyek kellemetlen, zavaró, veszélyeztető vagy károsító hang-, illetve rezgésterhelést okoznak.

Ha minden autó olyan csöndes lenne, mint az elektromos autók ez a nagy mértékű zajszennyezés megszűnne az állandó nagyvárosi alapzajjal és morajlással együtt. (Nem beszélve arról, hogy a légszennyezés is csökken a más típusú üzemanyag használata miatt) Ezek következtében érthetetlen, hogy akkor mégis miért keltünk mégis egy újabb mesterséges zajt.

Az már csak mellékes, hogy van olyan más, nem elektromos jármű, ami szintén kevesebb zajjal közlekedik, mint a megszokott robbanómotoros járművek.

Összességében tehát elmondható, hogy az elektromos autókra való hanggenerátor felszerelésének nagyon fontos előnye, ugyanakkor számtalan hátránya is van. Azt kell talán elsősorban végiggondolni, hogy hosszú távon melyik eset a hasznosabb.

Úgy gondoljuk, hogy a legésszerűbb megoldás az lenne, ha a járművek tartalmaznák ezeket a jelző berendezéseket, azonban használatuk nem automatikus lenne, hanem manuális. Tehát az autó vezetője úgy használná ezt a jelzőhangot ahogyan a dudát és akkor alkalmazná amikor a közeledését jelezni szükséges.

Forrás:

https://alapjarat.hu/nagyvilag-bulvar/nagyvilag/2019-tol-kotelezo-lesz-hangot-kiadniuk-az-elektromos-autoknak
https://villanyautosok.hu/elektromos-auto/10-tevhit-az-elektromos-autozassal-kapcsolatosan/
http://valts.wwf.hu/autohasznalat/a_jovo/
https://www.phonestar-hangszigeteles.hu/zajvedelem_szabalyozasa_es_szabvanyok

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>
*
*